Egyre inkább stratégiai eszközként tekintenek a munkaerő-kölcsönzésre a magyar vállalatok

Egyre inkább stratégiai eszközként tekintenek a munkaerő-kölcsönzésre a magyar vállalatok

Vissza

Egyre inkább stratégiai eszközként tekintenek a munkaerő-kölcsönzésre a magyar vállalatok

Példátlan hullámvasutazás jellemezte az elmúlt egy évben a munkaerő-kölcsönzést a koronavírus-járvány miatt. A tavaly tavasszal bevezetett korlátozások és számos termelő vállalat ideiglenes leállása átmenetileg drasztikus csökkenést okozott a kölcsönzött munkaerő létszámában. Nyártól aztán fokozatos emelkedés következett, mára pedig a vendéglátás és idegenforgalom kivételével minden iparágban visszarendeződött a koronavírus-járvány előtti szintre a munkaerő-kölcsönzés volumene. Sőt, bizonyos szektorokban intenzív növekedés is tapasztalható: a kereskedelemben mintegy harminc százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen.

Tavaly év elején mintegy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Magyarországon, számuk áprilisban a koronavírus-járvány miatt 120 ezer fő alá csökkent, június közepétől azonban ismét megnőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre így a létszám mára fokozatosan visszaállt a járványhelyzet előtti szintre.

 

Növekvő kölcsönzötti létszám

A hosszútávú trend pedig egyértelmű, hiszen a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének statisztikái szerint az elmúlt tíz évben megduplázódott a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma hazánkban. A COVID-19 okozta gazdasági válságban pedig az látszik, hogy még inkább előtérbe került ez a foglalkoztatási forma, hiszen kiszámíthatatlan, tervezhetetlen gazdasági környezetben a munkaerő-kölcsönzés megfelelő rugalmasságot biztosít. Emellett maximálisan ki tudja szolgálni a munkaerőpiac optimális létszámgazdálkodásának az igényeit, a folyamatos változások figyelembevételével. A magyar cégek tehát hajlandóak a korábbiaknál magasabb arányban alkalmazni kölcsönzött munkaerőt, hiszen szükségük van arra a rugalmasságra, amit ez a foglalkoztatási forma biztosít. Fogalmazhatunk úgy, hogy kezdünk szemléletmódban felzárkózni Nyugat-Európához, ahol a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató vállalatok a kölcsönzött munkaerőre abszolút stratégiai eszközként, a flexibilitás egyik zálogaként tekintenek.

A fizikai munkavállalók mellett a fehérgalléros munkakörök esetében is új pozíciók nyílnak, a cégek elkezdtek újra toborozni, munkaerőt felvenni. A koronavírus-járvány által leginkább érintett szektorokból egyes munkavállalók átmenetileg ugyan más iparágakban keresnek boldogulást, de amint a járványügyi és ezzel párhuzamosan a gazdasági helyzet tovább javul, várhatóan nagy igény jelentkezik majd ezeken a területeken is a munkaerőre, amely kiszolgálására a munkaerő-kölcsönzés kiváló megoldást nyújthat. A szakma bízik abban, hogy a 2021. évben a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásának volumene a korábbi évek dinamikája szerint tovább növekszik.

Így várhatóan az év második felében az elmúlt évben felgyűlt munkaerő-felesleget a piac gyorsan fel fogja szippantani. A vendéglátás stabilizálódásával pedig újra visszaáll az a strukturális munkaerőhiány, ami az elmúlt években a magyarországi munkaerőpiacot jellemezte. A jól körvonalazódó nagyobb beruházások és a kiszámíthatatlanabb nyersanyag utánpótlás miatt a munkaerő-kölcsönzésre pedig még nagyobb feladatok várnak. Tovább kell szélesíteni a portfóliójukat az ebben az iparágban sikerre törekvő vállalkozásoknak, hogy a magyarországi piacon és a szomszédos harmadik országban elérhető munkavállalók mellett további szakembereket tudjanak megszólítani. A cél, hogy ezeket az új beruházásoknak a humánerőforrás-igényét ki tudják elégíteni a jövőben is.

Felértékelődik a technológia szerepe

 Kétségtelenül felértékelődött a tapasztalt, jól teljesítő munkavállalók szerepe, ezzel együtt a hatékony toborzás, a fejvadászat és a munkaerő-kölcsönzés is kulcskérdés lett. A „minőségért” folytatott kiélezett harcban muszáj szintet lépni: fejleszteni kell a digitális toborzási eszközöket, bevetni az innovatív technológiákat, chatbotokat, közösségi médiát, miközben minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az adatbázisok rendszerszerű, naprakész és értő kezelésére – és ne feledjük, ezek a megoldások már nem csak a szellemi foglalkoztatottaknál, de a kék gallérosoknál is szinte kötelezőek.

Gyorsan kell válaszokat adni a még gyorsabban változó környezetre, és mi arra számítunk, hogy vállalati és munkavállalói oldalról is nagyobb szerep jut majd a munkaerő-kölcsönzésnek.

A WHC Csoport is ebbe az irányba kötelezte el magát és olyan technológiákat fejlesztett ki az elmúlt időszakban, amiktől mind a toborzásban, mind a munkavállalók megtartásában kiemelkedő eredmények várhatóak.

Mindazonáltal a digitalizáció és technológiai innováció ma már nem egyszerűen versenyelőnyt biztosítanak a munkaerő-kölcsönzési piacon, hanem a túlélés zálogát jelentik.

A bejegyzést https://hu.jooble.org/ is szemlézi.

WHC Kek galleros Munkaero-kolcsonzes

 
 

 

aon award 2018
kincentric award 2019
kincentric award 2020