A WHC Csoport a 407/2021. (VII. 8.) kormányrendelet szabályai alapján Szerbia és Ukrajna mellett immár további kilenc nem EU-tagország (harmadik ország) munkaerő-kínálatát tudja hiányszakmákban partnerei rendelkezésére bocsátani. Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője a témával kapcsolatban elmondta, hogy mind szellemi, mind fizikai munkakörökben, szinte minden hiányszakmában lehetőség van ezekhez a távolabbi munkaerő-piacokhoz is nyúlni.

Interjúnkban további részletek és fontos tudnivalók olvashatók a témában.

Mit jelent a minősített foglalkoztató intézménye?

Göltl Viktor: Magyarországon jelenleg – köszönhetően a rekordalacsony munkanélküliségi- és rekordmagas foglalkoztatottsági rátának – szinte mindegyik iparág munkaerőhiányos állapottal szembesül.  A magyar gazdasági szereplők számos fejlesztést hajtottak és hajtanak jelenleg is végre. Ezek a fejlesztések nemcsak automatizációról, digitalizációról szólnak, hanem új munkahelyeket is teremtenek. Emellett számos zöldmezős beruházás is megvalósul egyes magyar régiókban. A „tipikus” hiányszakmák sora nem változott 2019-2020-hoz képest, de elmondható, hogy a hiány mennyisége nőtt.

Mivel a munkaerőhiány az egyik akadálya lehet a további gazdasági növekedésnek, a problémával a kormány is kiemelten foglalkozik, és megoldásként tavaly nyáron rendeletben tette lehetővé a veszélyhelyzet idejére, hogy a hiányszakmákban az Európai Unión kívül újabb kilenc országból érkezzenek munkavállalók hazánkba kölcsönzött munkaerőként. Így a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) kormányrendelet értelmében 2021. szeptember 1-től a veszélyhelyzet visszavonásáig speciális foglalkoztatási szabályok vonatkoznak a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására.

A kormány ezzel párhuzamosan létrehozta a minősített foglalkoztató intézményét, mely besorolást a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR-szolgáltatók kaphatnak meg. Minősített foglalkoztató olyan, kizárólag Magyarországon kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett gazdasági társaság lehet, melyet a foglalkoztató kérelmére a székhelye szerinti, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal minősített foglalkoztatóként nyilvántartásba vett.

A WHC csoport számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a vállalatot 2021. szeptember 29-i dátummal minősített foglalkoztatóként ZAM/01/00012193-2/2021. számon nyilvántartásba vette az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal.

Ennek értelmében cégünk a nem szomszédos harmadik ország állampolgárait bizonyos – a rendeletben listázott – hiányszakmákban ugyanolyan eljárási szabályok mellett foglalkoztathatja, mint a szomszédos országok (Szerbia, Ukrajna) állampolgárait; illetve ezeket a személyeket a hiányszakmákban kölcsönzött munkavállalóként, kölcsönvevőknél is foglalkoztathatja.

Mely országok munkaerőpiacai nyíltak meg így a magyar vállalatok számára?

Göltl Viktor: A kormányrendelet értelmében a kedvezményes foglalkoztatás lehetősége az alábbi harmadik országbeli állampolgárok számára biztosítható: Belarusz Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Mongólia, Montenegrói Köztársaság, Vietnámi Szocialista Köztársaság.

Mit vár a WHC a minősített foglalkoztató intézményétől?

Göltl Viktor: A minősített foglalkoztató státusz, pontosabban az azzal járó jogi és adminisztratív munka hatalmas felelősséggel jár. A minősítés elveszíthető, ha a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának adminisztratív folyamataiba hiba csúszik. Emiatt a felelősség miatt azt gondolom, hogy a harmadik országbeli munkavállalók idegenrendészeti, adminisztratív, munkaügyi folyamatai nagyon magas színvonalon fognak teljesülni, azaz teljesen transzparensen abszolút legális munkaviszonyok jönnek majd létre, ami tovább tisztítja a munkaerőpiacot. A minősítés megszerzésétől a vevői megbízások növekedésére is számít a WHC.

Pontosan milyen szakmák, állások esetében jelent gyógyírt a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása a munkaerőhiányra?

Göltl Viktor: Köszönhetően a 407/2021-es kormányrendeletben kihirdetett feltételeknek és szakmákat felsoroló listának, szinte nincs olyan hiányszakma, amelyet ne lehetne betölteni harmadik országbeli munkavállalóval, azaz mind szellemi, mind fizikai munkavállalók esetén lehetőség lesz ezekhez a távolabbi munkaerőpiacokhoz is nyúlni.

2016 óta erősödött fel a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavégzése. Azóta tízezres nagyságrendű munkavállalói létszám próbálta, és mai napig is próbálja ki magát a magyar munkaerőpiacon. Az újabb harmadik országok becsatornázásával további tízezres nagyságrendű munkavállalói kör tud megérkezni hazánkba a következő 5 évben. A WHC arra készül, hogy havonta 1.000-1.500 főnyi munkavállalót tudjon elhelyezni a Magyarországon működő vállalatokhoz, ahol létszámigény merül fel.

Hosszú távú előnyök is várhatók a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával?

Göltl Viktor: Előreláthatóan a hazai veszélyhelyzetet követően is szükség lesz erre a jogintézményre, hiszen a vállalatok munkaerőigényének alakulása és a globális egészségügyi helyzet változása között nincs közvetlen kapcsolat. Ahhoz, hogy Magyarország gazdasága a további 5-10 évben is stabilan növekedjen, szükség van a harmadik országból érkező munkaerőre is. Sok most meglévő munkahely azért fog a jövőben is fennmaradni, mert a vállalatok fel tudják tölteni az üres álláshelyeket. A hazánkba érkező munkavállalók megfelelő körülmények között történő foglalkoztatása hosszútávon előnyös lesz a vállalatok, így a vállalat összes munkavállalója, valamint az ország számára egyaránt.