Munkaerőpiac: hazai és régiós kilátások - Interjú Berta Péterrel, a WHC Csoport ügyvezetőjével
Munkaerőpiac: hazai és régiós kilátások - Interjú Berta Péterrel, a WHC Csoport ügyvezetőjével
Munkaerőpiac: hazai és régiós kilátások - Interjú Berta Péterrel, a WHC Csoport ügyvezetőjével

Munkaerőpiac: hazai és régiós kilátások - Interjú Berta Péterrel, a WHC Csoport ügyvezetőjével

A régióban Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliség jelenleg, a munkaerőpiaci létszámigények azonban egyre inkább nőnek. A gazdasági fejlődés mellett azonban az ország demográfiai helyzete is kihívást fog jelenteni a munkaerő ellátásban, hisz a nyugdíjaskort elérő munkavállalókat pótolni kell majd a munkaerőpiacon. Bizonyos munkakörökben a külföldi munkavállalókra is szükség van. Egyértelmű, hogy változnak a munkaerőpiaci trendek idehaza – ezt pedig leginkább a HR szolgáltatást végző cégek tapasztalják testközelből. Interjú Berta Péterrel, a magyar tulajdonú WHC Csoport ügyvezetőjével. A cég a közép-kelet-európai régió meghatározó HR szolgáltatója.

Az interjúban szó esik arról, hogy:

  • Miért hazánkban a legalacsonyabb a munkanélküliség a régió országai közül
  • Mi indokolja a külföldi munkavállalók foglalkoztatását Magyarországon
  • Mitől lesz egy munkahely a legjobb – mit mondanak a HR-esek
  • Mi emeli ki a versenytársai közül a WHC Csoportot

A közelmúltban a WHC Csoport együttműködési megállapodást kötött a kormányzattal. A külső szemlélő számára nem teljesen egyértelmű, hogy egy magánpiaci szereplőnek, jelesül egy munkaerő-közvetítéssel, humánszolgáltatásokkal foglalkozó cégnek miért szükséges ilyen megállapodást kötnie a kormánnyal?

Magyarországon évek óta a vállalatok stratégiájának egyik legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő eleme a megfelelő munkaerő biztosítása. Mindig is fontosnak tartottuk, hogy a WHC értékalapú, stratégiai szereplője legyen a hazai HR szektornak és munkánkkal hatással legyünk azokra a munkaerőpiaci folyamatokra, amelyek elősegítik a vállalatok munkaerő ellátását. Jelenleg többszáz céggel dolgozunk együtt és közel 10.000 embert foglalkoztatunk, a kormányzati együttműködésünk által pedig hidat képezhetünk a munkáltatók és a kormányzat között, javaslatainkkal segítve azokat a döntéseket, amely egyrészt az ipari szereplők munkaerőellátását, másrészt pedig a foglalkoztatási szint emelését célozzák.

A szakmai együttműködés keretében az országba érkező beruházások és már itt lévő vállalatok fejlesztéseinek humánerőforrás ellátásában is támogatást tudunk nyújtani, ami ugyancsak a magyar gazdasági növekedés meghatározó tényezője. Fontosnak tartjuk a magyar munkaerőpiacban rejlő tartalékok feltérképezesét, a munkaerőpiacra bevonható munkavállalók támogatását, és a fiatalok munkaerőpiaci integrálását is.

Fontos kiemelni, a kormányzat nyitottságát a piaci szereplőkkel való konzultációra és együttműködésre, a piacról érkező információk befogadására, ez elengedhetetlen eleme a sikeres foglalkoztatáspolitikának.

Sokat hallunk mostanában a harmadik országbeli munkavállalók egyre szélesebb körű magyarországi szerepéről. A politikai erőtérben az ellenzék-kormány vitákban ez a kérdés összekapcsolódik az illegális migráció kérdésével, holott ebben az esetben ellenőrzött, legális folyamatról van szó.

Az elmúlt tíz év jelentős gazdasági fejlődésének köszönhetően a régió országai közül Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliség jelenleg. Ez egy óriási dolog, hiszen Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is mögöttünk van ebben a mutatóban. Az alacsony munkanélküliség viszont azt is jelenti, hogy a munkára fogható magyar emberek száma jóval kevesebb, mint korábban. Ezért, illetve az ország gazdasági versenyképességének megőrzése érdekében már évek óta – ahogy a környező országokban is – megjelentek a külföldi munkavállalók a magyar munkaerőpiacon. Fontos azonban, hogy a külföldi munkaerő kizárólag a törvényben meghatározott országokból, szigorúan szabályozott és ellenőrzött módon érkezhet Magyarországra. Ezeknek a feltételeknek minden munkáltatónak és HR szolgáltatónak meg kell felelnie, a szabályokat be kell tartania. Ez a folyamat nem hasonlítható össze az illegális migrációval, már csak az előbb említett folyamat miatt sem és amiatt sem, mert az illegálisan érkezők nem munkavállalási szándékkal érkeznek a régióba.

Gyakran elhangzik a kérdés a magyar munkavállalók szájából is, hogy miért kellenek a külföldi vendégmunkások, miért nem a magyarokra építenek a kölcsönző cégek?

Bizton állíthatom, hogy a vállalatok és a HR szolgáltatók is a magyar munkaerőt részesítik előnyben, legyen szó bármilyen iparágról vagy bármely munkakörről. A magyar emberek helyben vannak, magyarul beszélnek, a külföldi munkaerőt távoli országokban kell toborozni, nem beszélik a nyelvünket és olyan plusz költségekkel jár a foglalkoztatásuk, mint az utazási vagy lakhatási költségek. Ha egy vállalat külföldi munkaerőt vesz fel, azt azért teszi, mert megfelelő magyar munkaerő már nem elérhető számára az adott régióban.

Milyen arányban vesznek ma részt az EU határain kívülről érkező munkavállalók a magyar munkaerőpiacon, és hogyan alakulnak a trendek a közeli és a távolabbi jövőt illetően?

Jelenleg közel százezer külföldi dolgozik Magyarországon a statisztikák szerint, ami a munkavállalók nagyjából 2%-át teszi ki és ez a szám a régió országai közül a legalacsonyabbak közé tartozik. Kétségtelen, hogy a foglalkoztatottság növekedésével, a munkanélküliek alacsony száma miatt, a külföldi munkaerőre szükség van jelenleg is és szükség lesz a jövőben, ha a hazai gazdaság tovább fejlődik. Magyarország versenyképessége szempontjából fontos, hogy a vállalatok számára rendelkezésre álljon a szükséges humán erőforrás, még ha részben külföldi is. A magyar munkavállalóknak pedig ez egy jó lehetőség, hogy képzések segítségével feljebb lépjenek, magasabb hozzáadott értékű munkakörökben dolgozzanak a jövőben.

Szinte a magyar gazdaság összes részterületéről már munkaerőhiányról hallani, közben pedig ma is léteznek olyan elmaradott régiók főleg Észak-Kelet magyarországi vármegyékben, ahol viszonylag magas a munkanélküliségi ráta. A jelenlegi gazdasági helyzetben mindezek fényében hogyan látja a magyar munkaerőpiac helyzetét, mi a véleménye a közelmúltban a miniszterelnök által megfogalmazott ötszázezer új munkahelyről?

A magyar munkaerőpiacban van még némi tartalék, van nagyjából kétszázezer magyar ember, aki nem dolgozik, viszont az ő integrálásuk a munkaerőpiacra nem egyszerű feladat. A cégek munkaerőigénye és a munkát keresők jellemzően nem azonos régióban vannak, azaz például hiába tudunk munkát ajánlani valakinek Győr környékén, ha ő Észak-Kelet Magyarországon lakik és nem tud vagy nem szeretne az ország másik felébe költözni. A keleti régióba érkező beruházások viszont segíteni fogják az ő munkaerőpiaci integrációjukat, ezért is fontosak a debreceni vagy miskolci fejlesztések, beruházások.

A miniszterelnök által említett ötszázezer munkavállalóra pedig azért is szükség lesz közép-hosszútávon, mert nem csak a gazdasági fejlődés jelent kihívást a munkaerő ellátásban, hanem az ország demográfiai helyzete is, a nyugdíjast kort elérő munkavállalókat pótolni kell a munkaerőpiacon. Éppen ezért fontos a fiatalok mielőbbi és minél hatékonyabb integrálása a munkaerőpiacra.

Mint a szinte az összes szomszédos és környező országában jelenlévő magyar cég vezetője hogyan látja a régiós munkaerő helyzetet? Más tendenciák mutathatók ki országonként, vagy van valamilyen közös rendezőelv az európai munkaerőpiacon?

A régió országai nagyon hasonló kihívásokkal küzdenek, ami a munkaerőt illeti, mert évek óta munkaerőhiány van a térségben. A munkanélküliség alacsony és a munkanélkülieket rendkívül nehéz a munkaerőpiacra integrálni, ezért minden ország keresi a megoldást. A munkaerőpiacra nehezedő nyomás viszont eltér országonként, ez a nyomás az utóbbi években a jelentős gazdasági fejlődés és az érkező beruházások miatt Magyarországon volt a legnagyobb, ez indokolta azt, hogy a magyar kormányzat tett elsőként lépéseket a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele felé és nyitotta meg a lehetőséget először a szomszédos harmadik országbeli, majd később a távoli harmadik országok munkavállalói számára. Ez a magyar szabályozás jelenleg versenyelőnyt jelent a munkaerőpiac szempontjából, nem csoda, hogy a szomszédos országok is megkezdték az ezirányú lépéseiket.

Az 1990-ben alapított cég mára közép-kelet-európai régió egyik meghatározó HR szolgáltató cégévé vált. Mi különbözteti meg Önöket a versenytársaiktól?

Alapvetően az emberközpontúság, a szakértelem és az innováció az, amit kiemelnék, amiben a WHC más, mint a többi HR szolgáltató. Emberközpontúság, mert nekünk az emberek a fontosak. Segítünk, hogy olyan munkájuk legyen, ami által jobb életük lehet. Ez az egyik legfontosabb értékünk! Szakértelem, mert folyamatosan fejlesztjük a szolgáltatásainkat, képezzük a munkatársainkat, hogy a lehető legmagasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni a vállalatokat és a munkavállalókat is. Innováció, mert mi bátran nyúlunk új megoldásokhoz, például az országban mi írtunk alá elsőként elektronikusan a munkaszerződéseket, a kommunikációban chat-bot-okat is használunk és teljesen digitalizáltuk a legfontosabb folyamatainkat. Az, hogy magyar HR szolgáltatóként 10 országban vagyunk jelen a régióban, az egyedülállónak számít és számos lehetőséget tartogat számunkra.

Milyen ügyfélkörrel dolgoznak Magyarországon?

Mivel a munkaerő kérdés jelenleg szinte minden iparágban kiemelt jelentőséggel bír, az autóipartól, az elektronikai gyártáson, az élelmiszeriparon, mezőgazdaságon keresztül, a kereskedelemben, turizmusban és szolgáltatószektorban is jelen vagyunk. Azoknak a cégeknek dolgozunk, akiknek munkaerőre van szüksége. Cégmérettől függetlenül a vállalatok sikere az ott dolgozó embereken múlik, ezért ugyanúgy szüksége van jó munkatársakra, vezetőkre vagy gyakornokokra egy KKV-nak, mint ahogy a nagyvállalatoknak is.

Miért is forduljon Önökhöz bárki, aki megfelelő képesítéssel, nyelvtudással munkát vállalna ma Magyarországon?

Aki hozzánk fordul, annak segítünk eligazodni a munkaerőpiacon, bemutatva neki a lehetőségeket, sokkal részletesebben, mintha maga járna utána és természetesen mindezt az ő kompetenciáihoz, elképzeléseihez igazítva. Segítünk pályázni, felkészítjük az interjúra, tanácsokkal látjuk el, végig kísérjük a folyamaton. Amikor valakit pályáztatunk egy vállalathoz, fontos, hogy a jelölt és a munkáltató a lehető legjobban passzoljanak egymáshoz. A mi szolgáltatásunknak az egyik legnagyobb hozzáadott értéke, hogy ismerjük a jelölteket és ismerjük a munkáltatókat is, így könnyebben tudjuk „match”-elni őket. Mi akkor vagyunk elégedettek, ha a két fél egymásra talál.

Az világos, hogy Önök tudják, hogy mi kell a munkavállalóknak. Ez házon belül is fontos prioritás, milyen a WHC-nál dolgozni?

Mint már említettem, mi azért dolgozunk, hogy az embereknek jobb munkája és ezáltal jobb élete legyen, de az is fontos, hogy olyan munkahelyeket teremtsünk, ahol jó dolgozni, ahol fontosak az emberi értékek. Mi erre törekszünk, így a WHC nemcsak egy munkahely, ahová bejárunk dolgozni, hanem egy közösség is, jól érezzük magunkat együtt, segítjük egymást és segítünk másoknak. A WHC az ország legjobb munkahelyei közé tartozik, kollégáink értékelése alapján sorozatban négyszer nyertünk Legjobb Munkahely díjat és büszkék vagyunk rá! Persze a folyamatosan változó világban velünk is jönnek szembe kihívások, de hisszük, hogy ezekre mi együtt, közösen mindig megtaláljuk a válaszokat.

A WHC a közép-kelet-európai régió meghatározó HR szolgáltató nagyvállalata, amely közel ezer vállalati ügyfélnek nyújt komplex munkaerő- és HR szolgáltatásokat. A WHC 10 ezer munkavállalójával a közép-európai szinten is működő legnagyobb magyar vállalatok közé tartozik. A cég 1990-ben nyitotta meg első irodáját Zalaegerszegen, jelenleg Magyarországon 12 irodát működtet, cégcsoport szinten, pedig 10 közép-kelet-európai országban összesen 35 irodával rendelkezik. Kollégáiknak a nemzetközi jelenlét izgalmas feladatokat, nemzetközi karrierlehetőségeket is kínál. A WHC-nál azon dolgoznak, hogy az országok közötti szinergiákat kihasználva, összehangolják a toborzási tevékenységüket, a különböző országok jó gyakorlatait átültessék a másik országok működésébe és így nemzetközi szinten, magas színvonalon szolgálják ki az ügyfeleket.

Fotó: Bulla Bea

Forrás: index.hu, 2023.07.01.

 
aon award 2018
kincentric award 2019
kincentric award 2020
kincentric award 2021
Családbarát Vállalat 2024